Az összes szerszám, amit az építkezéshez felhasználtunk, fejenként egy balta volt, viszont azt egész nap nem tettük le és kiemelten fontos volt a munka szempontjából, hogy könnyű, gyors, jól kezelhető fejszékről volt szó.
Első lépésben átértékeltük az eredeti terveinket és egy megdőlt, de élő fát választottunk ki a menedék alapjának a helyett, hogy önálló állványzatot építettünk volna. Ez után nem kevés vastagabb ágat vágtunk, amiket félkörben a megdőlt fának támasztottunk. Ezek közé vékony, hajlékony ágakat fűztünk vízszintesen, hogy legyen valami, ami megtartja a majd később ráhordott fedőréteget. Így elkészült egy nagyon egyszerű tetőszerkezet, amit aztán részben náddal, részben leveles fűzfaágakkal fedtünk be több centi vastagon. Egy esőnek így még nem állt volna ellen, de a hajnali párát már nem engedte be és ami még fontosabb, kicsit megfogta a meleget, ami a menedék nyitott oldala felől rakott tűzből áradt.
Ez után már csak a fekhelyet kellett kialakítani. Mivel nulla fok körüli hőmérsékletre számítottunk, ezt nem lehetett félvállról venni. Vékony, leveles fűzfaágak komoly halmát hordtuk össze magunk alá. Ha tovább maradunk, frissíteni kellett volna, de így a két napra ez elég volt. Persze éjjel egy takarót magunk alá terítettünk még.
A történet képekben:
1, a megdőlt fa a vastag, tetőszerkezetnek való ágakkal:
2, a vékony ágak befűzve, amik végül magát a fedőanyagot tartják:
3, az első néhány halom takaróanyag a helyén van:
4, a kész menedék a fekhellyel együtt, belakva:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése