Ígértem korábban, hogy beszámolok a timsós bőreim fagyallal történő festéséről. Kipróbáltam és bár a várt eredményt értem el, úgy gondoltam mégis megosztom tapasztalataim.
Egy lyukas általam timsósan kikészített rackabőrt választottam. Száraz volt és kitöretlen.
A festőlé készítése így zajlott: Fogtam annyi fagyalbogyót, amennyit csak tudtam. Felfőztem, összetörtem és egy éjszakát hagytam állni.
Mielőtt fagyalos festőlébe tettem beáztattam. (Mint később kiderült nem ázott át eléggé) Áztatás után 2 éjszakára belenyomtam a festőlébe. (a bogyókat lusta voltam kiszedni, így benne maradtak)
Viszont az fontos, hogy a festőlé legfeljebb langyos legyen, ne legyen forró, mint a szöveteknél például. Az első darab bőrkét próbaképp beletettem még forrón. Összerántotta kicsit, gumis lett. Szóval megfőtt.
2 éjszakai állás után kaptam ezt a az állapotot:
Sajnos már itt látszott, hogy nem száraz bőrrel kellet volna próbálkoznom, hanem csávaléből egyből a festőlébe tenni. Már látszott, hogy nem minden perfekt. Nem egyformán fogta be mindenütt. És nem a benne hagyott bogyeszek miatt, mivel foltos nem volt, hanem olyan a felülete mint a márványnak.
Miután félig kitörtem, kapartam, ez lett belőle:
Nem tudom a képeken mennyire látszik, de a kék az megvan, csak "márványos". Viszont nagyon tetszik, hogy a bőroldalon szép fényes. (Hogy miért, fogalmam sincs! De a diónál ugyanezt tapasztaltam, akkor a dióolajra fogtam)
Tanulság az, amit már említettem, nem száraz bőrrel kell dolgozni. No azért könycseppet nem ejtek, mivel nekem így is tetszik, bár nem tökéletes. Szegésekhez, kisebb dolgokhoz még mindíg első osztályú lesz. Kicsit "ántik" hatású.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése